CMYK (Cyan, Magenta, Yellow és Key - fekete)

A nyomtatási folyamat alapszínei. A nyomdai eljárásokban ezen négy alapszín nyomólemezeit készítik el, melyek egy rácsfelület segítségével viszik fel a papírra a színes képet. Hasonló elven nyomtatnak a színes tintasugaras nyomtatók is, melyek nem szabályos rácsokat használnak. (lásd RGB, Színtér, )

Digitális nyomat

Digitális állományból számítógépes nyomtatóval készített nyomat. Az egyes nyomtatókat az alkalmazott technológiájuk és nyomtatási méretük, valamint felbontásuk szerint különböztetjük meg. (lásd Giclée, )

Fájlformátum

A számítógépes képfeldolgozásban használt tárolási forma. A képeket a digitalizálás után és a feldolgozás során különbözõ formátumokban kezelhetjük. Leggyakoribb képformátumok a TIF, EPS, JPG, PSD, stb. (lásd , )

Giclée

Digitális technikával készült tintasugaras nyomat. Legtöbbször a mûvészi nyomatokból készült zárt sorozatok megnevezésére használják. A Giclée nyomat speciális hosszú - akár több 100 év - élettartamú alapanyagokra, mûvészeti papírokra, vagy festõvászonra, pigmentes UV-álló tintával készül. (lásd , )

Iris - print

Az elsõ Giclée-nyomtatásra használt nagy felbontású tintasugaras nyomtató az Iris volt. (lásd , )

Pigment tinta

Hosszú élettartamú tinta, melyet tintasugaras nyomtatókban alkalmaznak. A pigmenttinták színtere kisebb, mint a dye tintáké. (lásd Tinta, )

Nyílt kiadási sorozat

Általában offszet nyomtatási technikával, vagy Giclée nyomtatással készült mûvészeti példányok, melyeknél nincs megszabva a nyomatok száma. Tetszõleges számban készülhetnek utánnyomások, akár különféle méretekben és eltérõ alapanyagokra is. (lásd Giclée, Zárt kiadási sorozat, )

RIP (Raster Image Processor)

A digitalizált képállományok információit a nyomtató által használt képpontok adattömegére kell átfordítani ahhoz, hogy a nyomtató a megfelelõ helyre a megfelelõ színû tintacseppet helyezze el. Matematikai eljárásokkal nemcsak a pozíció, hanem a szín információit is átfordítják a képi állományból a nyomtató képpontjaira. A feldolgozást egy RIP szoftver végzi, legtöbbször dedikált számítógépes munkaállomásokon. (lásd Felbontás, Színkezelés, Színprofil, )

Színkorrekció

A számítógépen tárolt kép színeivel, telítettségével, kontrasztjával, az egyes színösszetevõk arányaival történõ mûveletek sorozata, melynek során kiküszöbölik a digitalizáláskor keletkezett színeltéréseket és színegyensúlyi eltéréseket az eredeti képhez képest. (lásd , )

Színtér (Gamut)

Egy képi megjelenítésre alkalmas eszköz, vagy eljárás által elõállítható színek spektrumának matematikai leírása. A szemmel látható természetes színekhez képest a megjelenített színek mennyisége a különbözõ színterekben mindig kevesebb. Például az RGB alapszínekkel muködõ optikai eszközök színtere jóval meghaladja a nyomtatással megjeleníthetõ CMYK színteret. (lásd CMYK, RGB, Színkezelés, Színprofil, )

Szkenner

Képek digitalizálására használt lapbeolvasó eszköz. A berendezésben rögzített kép felületét egy beolvasó optikai "szem" letapogatja és a kapott pixelenkénti színinformációkat digitálisan tárolja. (lásd Fájlformátum, Felbontás, )

Zárt kiadási sorozat

Elõre meghatározott példányban készült mûvészeti nyomatok egyforma, sorszámozással megkülönböztetett kiadási sorozata. Az alkotó a nyomatok mindegyikét ellátja kézjegyével. A példányok eredetiségét kiadói tanúsítvány, esetleg hologram igazolja. (lásd Giclée, Hologram, Nyílt kiadási sorozat, )

Digitális kamera - hátfal

Professzionális fotográfiai eljárásokhoz használt nagykapacitású digitális eszköz, különösen nagy felbontású képek készítéséhez. Az ezzel rögzített állományok mérete elérheti a 300-500 MB-ot. Nagyformátumú stúdiómunkákhoz, reprodukciós fényképezéshez használják. Mûszaki paraméterei és minõségi jellemzõi miatt nagyságrendekkel értékesebb eszköz, mint a hétköznapi használatban is elterjedt digitális kamerák. (lásd , )

DPI (Dot Per Inch)

A felbontás mértékegysége. Egy inch (25.4 mm) hosszban elhelyezkedõ képpontok mennyisége. Például egy 25 DPI felbontású kép képpontjainak mérete kb. 1mm x 1mm. A korszerû nyomtatók felbontása 600 és 2400 DPI között van, de ma már nem ritka a 4000 DPI-t meghaladó felbontású nyomtató sem (fõleg a kisebb méretekben). (lásd Felbontás, )

Felbontás

Eszközök, alapanyagok, és képállományok jellemzõje. Egy adott felületen tartalmazott, vagy megjeleníthetõ képpontok számát adja meg. Minél nagyobb a felbontás, annál több információt - részletet - tartalmaz a kép. Mértékegysége a DPI. (lásd DPI, )

Hologram

A Giclée kiadás példányainak azonosítására szolgáló kiegészítõ biztonsági jelzés. A hologramos azonosító a nyomat hátoldalán kívül megtalálható a tanúsítványon is. A hologram alapján a kiadó is be tudja azonosítani a mûvet. (lásd , )

Kalibráció

Egy teljes képfeldolgozó rendszer eszközeinek (szkenner, monitor, nyomtató) külön-külön elkészített színbeállítása és egységes rendszerbe illesztése, amivel biztosítható, hogy a képfeldolgozás folyamatában azonos maradjon a képek színinformációja és színegyensúlya. (lásd Színkezelés, Színprofil, )

Kézi továbbfestés

A Giclée kiadás nyomatait a mûvész hagyományos kézi technikákkal további átdolgozásnak vetheti alá. Így létrehozhatja az olajfestményekre jellemzõ rétegvastagságot, vagy felvihet nem nyomtatható színeket, például fémes - arany, vagy ezüst festékeket is. (lásd , )

Pixel

Egy kép egy digitális színinformációval leírt területi alapegysége, más szóval képpontja. (lásd , )

RGB (Red, Green, Blue)

Fõleg optikai megjelenítõ és beolvasó eszközök (monitorok, digitális kamerák, szkennerek) által használt alapszínek. A látható színek nagyobb spektrumának megjelenítésére alkalmas színrendszer a CMYK alapszínek színteréhez képest. (lásd CMYK, Színtér, )

Színkezelés (Colour Management)

Számítógépes beviteli és kimeneti eszközök színkezelésének egységesített rendszere. Minden egyes eszközt és a képalkotás folyamatában résztvevõ elemeket (papírok - tinták kombinációját) színprofilokkal látják el, így biztosítva a teljes folyamat színegyensúlyát és az annak során megjelenõ képek egyezõségét. A nyomtatásban használt RIP szoftver például a színprofilok alapján a más tulajdonságú alapanyagokon ugyanolyan színegyensúlyú nyomatokat készít. (lásd , )

Színprofil

Egy képfeldolgozásban használt eszköz, vagy média színjellemzõit tartalmazó adatállomány. A színkezelésben használják arra, hogy a képet átvihessék az egyik eszköz színterébõl egy másik eszköz színterébe. (lásd Színkezelés, Színtér, )

Tinta

A tintasugaras nyomtatók 4, vagy 6 alapszínû tintákat használnak. A négy alapszín mellett (lásd: CMYK) a világos cyan, a világos magenta, vagy ezek helyett zöld és narancs kiegészítõ színeket alkalmazzák a 6 színû rendszerekben. A vizes bázisú tinták kétféle kivitelben - a beltéri - Dye, vagy az UV-álló Pigment - készülnek. A Dye tinták fõleg rövid távú irodai és dekorációs célra alkalmasak, mert a fény UV-tartalma miatt hamar fakulni kezdenek. A fémporokból készülõ Pigment színezékek csak hosszú idõ elteltével fakulnak, ezért archiválási célra is használják õket (Archival ink). Normál beltéri körülmények között 100 évet meghaladó ideig megõrzik eredeti színvilágukat. A tinták fényállóságával kapcsolatban a Wilhelm Research Intézet végez kutatásokat, illetve jelentésekben közli eredményeit (www.wilhelm-research.com). (lásd Pigment tinta, Színtér, )