Monet, Claude
1840-1926

Párizsban született, a Laffitte út 45. ötödik emeletén.

1845-ben a család a normandiai Le Havre-ba költözött. Bár édesapja azt akarta, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, de Claude Monet festõ akart lenni. 1851. április 1-jén Monet elkezdte a mûvészeti középiskolát Le Havre-ban. Elõször szénrajzaival lett ismert, amiket tíz vagy húsz frankért adott el. Jacques-Francois Ochard-tól vette elsõ leckéit. Normandia partjain 1856-1857-ben találkozott Eugéne Boudin-nel, aki mentora lett, tanítva õt az olajfesték használatára, és a "plein air" technikára.

1857. január 28-án, mikor 16 éves volt, anyja meghalt. Otthagyta az iskolát, és gyermektelen nagynénje Marie-Jeanne Lecadre vitte õt haza. Mikor Monet Párzsba utazott, hogy megnézze a Louvre-t, 1859-ben, szemtanúja lett, hogy egyes festõk régi nagymesterektõl másolnak. Több évig volt Párizsban, több festõvel megismerkedett, impresszionistákkal, köztük Édouard Manet-val, Pissaro-val. John Constable és Joseph Mallord William Tirner mûveit tanulmányozta, akiknek tájképei nagy hatással voltak Monet újításaira a színek tanulásában.

Rövid Zaandami tartózkodás után (ahol a rendõrség a forradalom résztvevõjeként tartotta számon), és elsõ amsterdami látogatása után 1871 és 1878 között Argenteuilben élt, egy Szajna melletti faluban, közel Párizshoz. Itt festette néhány legismertebb mûvét. 1873-74-ben rövid idõre visszatért Amsterdamba.

1872-ben festette az Impression: soleil levant (napfelkelte) c. képet, egy Le Havre-i tájat ábrázolva. Az elsõ impresszionista kiállításon 1874-ben helyett kapott a kép, és ma a Marmottan-Monet Múzeumban-ban látható, Párizsban. A címrõl Louis Leroy kritikus új szakszót alkotott: "impresszionizmus", amellyel lekicsinylõ szándékozott lenni, ám az impresszionisták számukra megfelelõvé tették a szó jelentését.

1870-ben Monet feleségül vette 'Camille Doncieux-t és 1873-ban egy Szajna-parti házba költözött Argenteuilben. Majd 1878-ban, mikor fia, Michel született, Vétheuil-be mentek, ahol Monet asszony tüdõgyulladásban elhunyt 1879-ben.

Ernest Hoschedéhez ment, egy gazdag áruház tulajdonos és mûvészetpártolóhoz, aki miután csõdbe ment, Alice a felesége  Poissy-ban maradt Monet-val és segített felnevelni két gyerekét a saját hat gyereke (Blanche, Germaine, Suzanne, Marthe, Jean-Pierre, any Jacques) mellett. 1833 áprilisában Vernonba költöztek, majd Givernybe, ahol Monet egy nagy kertet épített, és auztán ott is festette képei nagy részét. Alice, miután férje meghalt, 1892-ben férjhez ment Monet-hoz. 1880-as 90-es években Monet elkezdte a "sorozatképeit", amelyben a fényhatásokat és az idõjárási viszonyokat ábrázolta. Az elsõ ilyen a szénaboglya-sorozat, amiket több szemszögbõl, más napszakokban készített.1891-ben 15 képe lett kiállítva a Durand-Ruel-ben.Késõbb a Roueni katedrális, a nyárfa, a Parlament, a Szajna reggel, és a vízililiomok sorozatát festette meg Giverny-ben. 1883 és 1908 között mediterrán tájakon utazott, ahol iránypontokat, tájakat, tengereket és szárazföldet festett. Velencében és Angliában fontos sorozatokat készített. Felesége 1911-ben meghalt, és idõsebb fia is.

1926-ban befejezte a 12 vízililiom megfestését. A képeket a francia államnak ajándékozta; az Orangerie-ben kerültek kiállításra. A ceremónián mindössze ötven ember vett részt.